Április 5-én a Hainanból felbocsájtották az első kínai magánrakétát. Típusa Hyperbola-1s. Fejlesztője a i-Space nevű frissen alapított cég (nem összetévesztendő a hasonló nevű japán űrkutatási, robotikai céggel), vagy a még frissebb Star Glory Space Technology Co. Szerintem még nem döntötték el. Nem is könnyű fedőszervezetet találni egy akkora valaminek, mint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg.

A Hyperbola-1s valójában a Dong-Feng 15-ös közép hatótávolságú, egyfokozatú, szilárd hajtóanyagú, ballisztikus rakéta, némileg átalakított orr résszel. Néhány képen nagyobb hasznos teher burkolattal látni. Mindegy. :) A rakéta elérte a kategóriájától várható 105 km magasságot, tehát hivatalosan kijutott az űrbe, de természetesen nem állt föld körüli pályára. (Amikor eredeti céljára használják akkor "laposabb" pályán közlekedik.) Hogy a célterületen mi történt, arról nincsenek információink. Reméljük nem felejtették el leszerelni a robbanófejet.

A hivatalos közlemény szerint:

"Ez az felbocsájtás új kiinduló pontja a kínai kereskedelmi űrjárművek fejlesztésének. Sikeresen tesztelték a csillagközi szilárd hajtóanyagú hajtóművet, az integrált szerkezeti technológiát, a gyors indítási tesztelési technológiát, és a virtuális teszt alkalmazásokat. Adaptálták az új kutatás fejlesztési modellt, aminek az alapja a tudományos és technológiai újítás, a katonai civil integráció, az ipari gazdasági rendszer, és az internet alapú, gyors, lépésenként megközelítés."

Megemlítik még, hogy fejlesztenek folyékony hajtóanyagú hordozórakétát is, és gondolkodnak a többszöri felhasználhatóság lehetőségén.

Aki magához tért, annak figyelmébe ajánlom a szintezhető indítópadot a cuki lángterelővel. Különös még a rakéta megnevezése is. Mintha a hiperbolikus pályára utalna, azaz arra, hogy meg tudja haladni második kozmikus sebességet (szökési sebességet), ami a föld esetében 11,19 km/s. Ekkor mozogna ugyanis olyan hiperbolikus pályán, aminek a fókuszpontja a föld. A valóságban természetesen még a föld körüli pályára álláshoz szükséges első kozmikus sebességet (7,78 km/s) sem érte el.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, átalakított katonai ballisztikus rakéták felhasználása űrkutatási, pályára állítási célra nem hülyeség. Így kezdődött Oroszországban és Amerikában is. Sőt, Németországban is nekifogtak. Titokban már készült a V2-es második fokozata, amikor a Gestapo letartóztatta Werner von Braunt, hadi célú erőforrások elpocsékolásáért. Magas SS rangja - sturmbannführer, azaz őrnagy volt -, és szakértelmének fontossága megmentette, de később is nagyon veszélyes helyzetként emlékezett vissza az esetre.

Később sem hagytak fel a próbálkozással, Oroszországban a 80-as, 90-es években az SS-19 alapjain fejlesztettek, kevés sikerrel. Amerikában tilos az ilyen jellegű felhasználás. Az ezzel kapcsolatos vitának aktualitást ad hogy Elon Musk kiállt a tilalom eltörlése mellett. A tilalom okai és a vita is megér egy külön posztot.

A tisztán szilárd hajtóanyagú első fokozattal rendelkező, űrkutatási célú rakétára jó példa az Orbital ATK NGL rakétája, arról is lesz még szó.